Ó igen! Egész nap flangálhatok pizsamában. De nem ám azért, mert felesleges átöltöznöm, hogy tuti fix, hogy kakis, büfis, hányásos leszek, akkor is ha kivagyok öltözve, ha nem, hanem a kedves doktor szerint azért, mert ez anyai pihenő, lustálkodás az egész napom, mintha csak szabin lennénk és reggeltől estig filmeznénk, feküdnénk, lazítanánk. Igen, naponta többször veszek fürdőt, mert hol ezt, hol azt kell lemosnom magamról. (Lásd a rajzot ízelítőként...), fekszem is, ha egy-egy játékon hanyatt vágódom, vagy elterülök, sőt, akkor is, mikor a szét szórt apró játékokat fekve próbálom kikotorni az ágy alól. No, tehát pizsi és fekvés, elvégre csak egy anya vagyok.

És akkor az alvás, amit már említettem, hogy nagyjából négyszer szakítok félbe: a maradék része, valahogy ilyen formában telik. Ehhez nincs mit hozzáfűznöm, elvégre csak egy anya vagyok, aki egésznap otthon pihen és sziesztázik, igazán nem várhatom el, hogy az éjszakáim is tökéletesen teljenek, nem de? Egy kis jóga póz belefér, meg egyébként is, a jók kis helyen is elférnek, én meg mint az ábrázolva van, ezek szerint kiemelkedően jó vagyok.

De kanyarodjunk egy picit vissza az evésre és a főzésre. Azt ugye mindenki elvárja, hogy hiperszuper ételeket készíts a gyerekednek, ha már egész nap pihensz, lazulsz, egy kis főzés ne jelentsen már gondot. Persze, megcsinálsz Te bármit, de akkor a kedves gyermek fejében valami hasonló játszódhat le... És így már nem is olyan egyszerű a feladat ugye? UGYE? Nyugtassatok meg, hogy nem csak az enyém nem eszi a zöldet, a répát, a brokkolit, a zöldséget és tehetek én elé bármit, Ő csak is vajas kenyeret kér! Szóval vagyok én, egyik kezemben a hiperszuper menümmel, a másikban a vajas kenyeremmel... És a dilemmámmal: egyen a gyerek egészségeset (de úgy se fog!), vagy egyen vajas kenyeret (azt úgy is fog!)? Nehéz kérdés, de ha megemlítem bárkinek, akkor megkapom, hogy ne nyafogjak, hisz csak egy anya vagyok, csak megtudom már probléma nélkül oldani az étkezést és hát egyik gyerek sem válogatós, csak nevelés kérdése. Ugye ezt mi "csak anyák" már jól tudhatnánk.

És a kedvencem! Beteg vagy? Ki? Mi? Hol? Mikor? Lehetek? NEM! De hát ez nem is számít nem de? Elvégre egy kis influenza nem borít fel semmit: hiszen én otthon csak ÜLÖK, FEKSZEM, PIZSIBEN ROHANGÁLOK, PIHENEK, SZIESZTÁZOK, elvégre csak egy Anya vagyok.

Ezt meg lehet betegen is, NEM?!!!